Technikai információk

Röviden az általunk használt RFID technológiáról

Az RFID egy mozaik szó, amelyet a Radio Frequency Identification (rádiófrekvenciás azonosítás) szavak
kezdőbetűiből képeztek. Az általunk használt rendszer az egyedi azonosító technológiák (AUTO ID) családjába tartozik, hasonlóan a vonalkódokhoz, csak épp működési elvében tér el. Ez egy olyan automatikus
azonosításhoz és adatközléshez egyaránt használt technológia, melynek lényege, hogy a sportolókon elhelyezett tag-ek (közismertebb néven chip-ek) jelet küldenek az olvasónak, melynek segítségével a versenyző ideje tized másodpercre pontosan meghatározható.

A rendszer felépítése

Az általunk mért versenyen minden versenyző egyedi azonosítóval ellátott chipet kap, amelyhez a nevezésnél megadott adatokat rendelünk (Rajtszám, Név, Korosztály, Egyesület stb.) hozzá. A célvonalon történő áthaladáskor ezt az egyedi kóddal ellátott chipet érzékelik az ott elhelyezett antennák vagy mérőszőnyegek, amelyek továbbítják a jelet az olvasóba, ami időt rendel az adott chip kódjához. Ezen folyamat eredményeképpen megkapjuk a versenyző pontos időeredményét, amihez később a rendszer hozzá rendeli az aktuális helyezést és a további adatokat a versenyzőről.

UHF antenna

antenna

Olvasónk a célvonalon történő áthaladáskor másodpercenként száz versenyező azonosítására alkalmas, melyet a sportágnak megfelelő (szilikon chip, eldobható chip, stb.) passzív tag segítségével történik.

Mi az a passzív tag?

 Az RFID címkéknek több típusa van, közös jellemzőjük, hogy rendelkeznek antennával. A címkéket elsősorban energiaellátásuk alapján különböztetik meg:

– Passzív RFID (amit mi is használunk)

A passzív címkék nem tartalmaznak saját energiaforrást. Az olvasó által
kibocsátott rádiófrekvenciás jel elegendő áramot indukál az antennában ahhoz,
hogy a lapra épített apró, CMOS technológiával készült integrált áramkör
feléledjen, és választ küldjön az adatkérésre. Az antenna tehát speciális tervezést
igényel: nem elég, hogy összegyűjti a szükséges energiát, a válaszjelet is
közvetítenie kell. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám, de előfordul,
hogy a címke egy kisméretű memóriát is tartalmaz, ami lekérdezéskor ennek
tartalmát is továbbítja az olvasó felé. A passzív lapkák rendkívül kisméretűek,
jelenleg 0.4×0.4 milliméteres felületű, papírnál is vékonyabb címke a
kereskedelemben kapható legkisebb darab. A passzív lapok hatótávolsága néhány
méterig terjed, azaz ekkora távolságból olvasható ki a tartalmuk a használt
frekvenciától függően. Alacsony előállítási költségének köszönhetően jelenleg ez
a legelterjedtebb típus.

Szilikon karkötő és egyszer használható öntapadós chip

Szilikon karkötő és egyszer használható öntapadós chip

– Fél-passzív RFID

A fél-passzív azonosítók annyiban térnek el a passzív társaiktól, hogy
tartalmaznak egy apró, beépített elemet. Ez lehetővé teszi, hogy az integrált
áramkör folyamatosan üzemeljen. Nincs szükség az antenna energiagyűjtő
kialakítására, ezért azt adásra optimalizálják. Ennek köszönhető, hogy az ilyen
típusú azonosítók válaszideje jobb, és az olvasási hibák aránya kisebb, mint
passzív társaik esetén.

– Aktív RFID

Az aktív RFID címkék vagy jeladók beépített energiaforrással rendelkeznek,
melyek elegendő energiát biztosítanak bármilyen integrált áramkör
üzemeltetéséhez és magához a jeladáshoz is. Nagyobb hatótávolságot és
memóriakapacitást biztosíthatnak passzív változatuknál, némelyik még a vevő
által küldött adatok rögzítésére is képes. Az olvasási távolság általában 20-100 méter.
Néhány aktív címke impulzusszerűen üzemel, hogy takarékoskodjon az
energiával, így akár 10 évig is képes üzemelni. A jelenleg kapható legkisebb aktív
RFID jelző nagyjából fémpénz méretű.



Vélemény, hozzászólás?